Az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Ez, valamint a mozgásszegény életmód hozzájárul ahhoz, hogy folyamatosan nő a túlsúlyos gyerekek aránya. Az OÉTI elkészítette táplálkozás-egészségügyi ajánlását a közétkeztetőknek.
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) saját vizsgálati eredményeire építve, a legújabb, nemzetközi szakirodalmi adatokat is figyelembe véve készítette el a táplálkozástudomány mai állásának megfelelő táplálkozás-egészségügyi ajánlását. Az augusztusi bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatait októberben fórumon vitatták meg a közétkeztetésben résztvevő szakemberek.
Ahhoz, hogy az ajánlásból később jogszabály legyen, hosszabb idő kell, de már most lehetőség van a felkészülésre, illetve arra, hogy szükség szerint az ajánlást pontosítsuk – emelte ki Dr. Paller Judit megbízott országos tisztifőorvos.
A közétkeztetés sajnos jelenleg táplálkozási kockázatot jelent – hangsúlyozta Dr. Martos Éva, az OÉTI főigazgató főorvosa. A gyermekkori elhízás egyre nagyobb probléma, és ha ez a tendencia folytatódik, akkor a gyerekeink rövidebb ideig fognak élni, mint mi – hívta fel a figyelmet a szakember. Példaként említette, hogy a 2009-es óvodai közétkeztetési felmérés során egyetlen olyan intézmény sem volt, amelynek étrendje egyszerre felelt volna meg a csökkentett sóbeviteli ajánlásoknak, a megfelelően magas kalciumtartalomnak és az alacsonyabb zsírtartalomról szóló elvárásoknak.
Pedig az étkezés betegségmegelőző hatását kutatások tanúsítják: gyerekeknél például a megfelelő étkezés javítja az iskolai teljesítményt, és mérhetően csökkenti a betegség miatti hiányzások számát. Már napi 5 adag zöldség, gyümölcs fogyasztásával évente 2,7 millió halálesetet lehetne megelőzni az európai régióban, ám a tapasztalatok szerint hazánkban a közétkeztetés nem biztosítja az ennek megfelelő mennyiséget.
Az egészségesebb étkezés az idősebb korosztályban is mérhetően javítaná az egészégi állapotot, mint azt az OÉTI vizsgálati eredménye mutatja. Ha a sóbevitelt hazánkban a jelenlegi napi 12-17 grammról 10 gramm alá lehetne szorítani, akkor a 40-65 évesek között több mint 11.000 agyvérzést, szívinfarktust lehetne megelőzni.
Nem lesz könnyű az élelmezésvezetők feladata, mert egyszerre kell megfelelni az ajánlásnak, a szülők igényeinek és a gyerekek ízlésének, ám abban egyetértettek, hogy a váltás szükséges és elkerülhetetlen.
A magas cukortartalmú, finomított lisztből készített élelmiszerek, illetve a cukrozott tejtermékek, édességek arányának csökkenésével szabadulhat fel annyi forrás, amelyből több zöldséget és gyümölcsöt, illetve teljes kiőrlésű gabonafélét, halat lehet biztosítani, így nem kerülne többe az egészségesebb étel. Költségcsökkentő tényező lehet az is, ha a konyhák helyi termelőktől vásárolják az alapanyagokat.
Forrás: OÉTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése