2010. december 17., péntek

Tudatos vásárlás karácsonykor is

 
Az újévi fogadalom tippek kapcsán már említettük, hogy különösen január 1-je jó apropó arra, hogy változtassunk életmódunkon. Érdemes ezt a változtatást lépésről-lépésre megtenni. Egy következő lépés lehet ebben a tudatos vásárlás..

Azaz nézzük meg jobban, hogy mit vásárolunk. Megszokás, időhiány, ismeretek hiánya, lehetőségek hiánya, anyagi helyzet. Mi magyarok ezen okokat említjük leginkább, ha arról van szó, mennyire válogatjuk meg azt, hogy milyen élelmiszereket veszünk. Bár a kifogások nyilván igazak is lehetnek, felmérések eredménye szerint a magyar átlag vásárló alapvetően nagyon ár-érzékeny és kevésbé gondolja végig vásárlási és fogyasztási szokásai következményeit. Vannak azonban szempontok, amelyekre igenis érdemes figyelni vásárláskor, mert ezekkel nem csak egészségünket és környezetünket védjük, de jogos elvárásunk is.
Ha eddig nem tulajdonítottunk ennek különösebb jelentőséget, legyünk a jövőben kritikusak, megfontoltak és igényesek, azaz TUDATOSAK, és ha legközelebb vásárolni indulunk, jussanak eszünkbe a következő szempontok.

A termék, amelyet vásárolunk legyen lehetőleg:
  1. Minőségi: ami drága, nem biztos, hogy jó, ami olcsó nem feltétlenül rossz. Alaposan vizsgáljuk meg a termékeken található leírást arra vonatkozóan, hogy mit tartalmaz a termék. Ha nem találunk leírást, szakadt, tépett, vagy egyéb gyanús jelet látunk rajta, semmiképpen ne vegyük meg. Legyünk kritikusak, szánjuk rá egyszer az időt, hogy azon termékek esetében, amelyeket gyakran használunk, megvizsgálunk valamennyi konkurens ajánlatot, és úgy döntsük el, hogy melyik nyújtja számunkra a legjobb ár-minőség arányt.
  2. Friss: vizsgáljuk meg alaposan a terméket vásárláskor. Zöldség, gyümölcs esetében van-e rajta benyomódás, barna folt, sérülés. Csomagolt hús- és tejtermékeknél, tojásnál soha ne felejtsük el megnézni a lejárati dátumot. Legjobb, ha olyan kereskedőnél vásárolunk, akiben megbízunk. Ne vegyünk lejárt szavatosságú friss terméket. Ha a vásárlást követően otthon valami lejár, igyekezzünk azonnal elfogyasztani. Bár minden terméknél óvatosan határozzák meg a lejárati dátumot, azaz egy-egy nap belefér, legyünk azért körültekintőek. Száraz élelmiszerek esetében rendszeresen – úgy háromhavonta – vizsgáljuk át otthoni készletünket is és szortírozzuk ki a már valóban lejárt szavatosságú termékeket. Ne feledjük el, hogy fűszerek szavatossága is lejárhat. Ezzel a legnagyobb gond az, hogy nem fejtik ki már ugyanazt a hatást főzéskor, mint szavatossági időben.
  3. Bio: nem azért, mert ma ez divatos, hanem azért, mert jobb minőséget garantál, így egészségesebb. A bio gazdálkodásból származó termékek géntechnikamentesen, kémiai és szintetikus trágya és növényvédő szerek nélkül, hamisítatlan, természetes ízekkel, azaz ízfokozók, szintetikus színező- és édesítőanyagok nélkül, több vitaminnal és ásványi anyaggal kerülnek asztalunkra. A bio állattenyésztés garantálja, hogy az állatok megfelelő tartás mellett bio takarmányt kapnak, és lehetőleg kerülik antibiotikum adását. A legszigorúbb ellenőrzések garantálják, hogy a „bio" minősítéssel rendelkező termékek a minősítéshez szükséges szigorú feltételeknek megfelelnek. Ügyeljünk vásárlásnál arra, hogy a „bio" vagy „öko" megjelölésű termék valóban bio, azaz bio termelőtől vagy ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származik, szerepel a terméken az ellenőrző szervezet neve és kódszáma (pl. HU-ÖKO-01), esetleg logója, összetétele részletezve van, benne az is, ha valami nem bio. De legyünk óvatosak – azért, mert valami bio, nem feltétlenül egészséges – pl a bió félkész/kész ételeknek vagy sütemények ugyanúgy magas lehet a zsír vagy cukor tartalma, mint a nem-bio termékeknek, amely nem tesz jót a koleszterin és vércukor szintünknek!
  4. Szezonális: A szezonális termékek különösen frissek, ezért több vitamint tartalmaznak. Azon élelmiszerek, amelyek nem a nekik megfelelő termesztési időben kerülnek asztalunkra drágábbak és sokszor nem olyan ízletesek. Fogyasszunk lehetőleg mindent a maga idejében. Érdeklődjünk a zöldségesnél, hogy honnét származik a termék.
  5. Regionális: regionális termékek vásárlásával az általunk fogyasztásra kerülő élelmiszerek szállítási útját lerövidítjük, így a termékek frissebben kerülnek asztalunkra és olcsóbbak is. A rövidebb szállítási útvonallal a kibocsátásra kerülő széndioxidot és zajszintet is – indirekt – csökkenteni tudjuk. Nem utolsó sorban pedig támogatjuk a hazai élelmiszeripart, mezőgazdaságot, munkahelyek megmaradását. Élvezzük ki a hazai finomságok széles választékát.
  6. Környezetbarát: környezetünk megóvása érdekében érdemes azzal a témával is foglalkozni, hogy mibe van valami becsomagolva. Kerüljük a felesleges csomagolóanyagba csomagolt termékek vásárlást. Egy vászon táska még egy kisebb női táskában is elfér. Ha van nálunk mindig ilyen (ez mosható is), akkor nem vagyunk ráutalva az üzletekben felkínált nejlontáskákra. Lehetőleg vásároljunk visszaváltható üvegű alkoholos és alkoholmentes italokat. Ha nem ilyet vásárolnánk, akkor feltétlenül végezzünk szelektív hulladékgyűjtést és vigyük vissza a keletkező göngyöleget.
  7. Fair trade: méltányos kereskedelem. A fair trade jelzéssel ellátott termékek (pl. banán, kávé, tea, cukor, fűszerek, kakaó) garantálják, hogy a harmadik világból származó termékek előállításánál betartottak bizonyos feltételeket, így törvényes minimálbér, kényszer- és gyermekmunka tiltása, munkajogi minimális előírások, garantált minimál árak, nemzetközi közvetítő kereskedelem kiiktatása, stb., mindezért cserében garantált minőségű árut biztosít a termelő. Azaz mindkét fél, termelő és fogyasztó is jól jár.  
A fentieket olvasván persze joggal merül fel az észrevétel, könnyű ezt mondani, de nehéz betartani, még annak is, aki szeretne tudatos lenni. Hiszen egyrészt a garantált minőség magasabb árral jár, másrészt a feltételek és a kínálat Magyarországon még nem mindenütt adottak és „természetesek". Ezek az észrevételek jogosak, de próbáljunk meg a lehető legtöbbet kihozni saját és a környezetünk adta lehetőségekből, esetleg családtagjaink átszoktatásából, a tudatos vásárlás irányába.
 
Tipp: egy gyakorlati, könnyen megvalósítható példa a tudatos vásárlásra például a családi ünnepek. Még időben figyelmeztessük a családot arra, hogy a gyerekeknek vásárolt csokoládé valóban csokoládé legyen (azaz legyen benne kakaóvaj és kakaómassza), és ne tejbevonó masszából készült valami. Bár utóbbiból azonos pénzért nagyobb méret vásárolható, de nem ez a lényeg. Helyezzük a minőséget előtérbe, és ne a méretet vagy olcsóságot. Továbbá tájékozódjunk a médiából az aktuális (és sajnálatos) élelmiszerbotrányokról és azok következményeikről.

forrás: http://www.tutitippek.hu/blog/tudatos-vasarlas.php

Helyi élelmiszerek

Nyitott Kert Alapítvány honlapján olvastam ezt a nagyon jó leírást a helyi élelmiszerekről. Lássuk csak:

Minden egyes forint, melyet egy távoli intenzív gazdaságban előállított élelmiszerre költünk, a környezetet a hazai termelőket, ezen keresztül a helyi gazdaságot, és a saját egészségünket veszélyezteti.

A Távolság ára!
Kínai fokhagyma? Argentin cseresznye?
A nagy távolságból érkező élelmiszerek eredete és összetétele bizonytalan , a megtett több száz kilométerről, a hozzákevert adalékanyagok, tartósítók mennyiségéről mit sem sejt a gyanútlan vásárló . Nem gondolnánk, de ha ilyen élelmiszereket vásárolunk, nemcsak a környezetet és az egészségünket veszélyeztetjük, hanem a hazai gazdaságot is gyengítjük!

Távolság és környezet

http://www.hawthornevalleyfarm.org
Manapság a szupermarketek polcain található étel a „termőföldtől a tányérig” hatalmas távolságokat tesz meg (Élelmiszer-kilométer - Food Miles: Minél több kilométer adható hozzá képzeletben egy adott élelmiszerhez, annál kevésbé nevezhető az az élelmiszer fenntarthatónak és környezetvédelmi szempontból kívánatosnak. Az élelmiszer-kilométer kifejezés a termék termelő és a fogyasztó között megtett útjára utal ), ami hihetetlen mértékű pazarlást és felesleges környezetszennyezést jelent. Az árucikkek levegőben való szállítása, mely a tengeri szállításhoz viszonyítva 40-szer annyi üzemanyagot igényel, manapság bevett gyakorlattá vált a világkereskedelemben.

Emellett nem elhanyagolható a csomagolás által termelt hulladékok mennyisége, melynek előállításához drága erőforrásokat használnak fel és kezelése rendkívül költséges és a csomagolóipar növekedésével komoly hulladék elhelyezési problémákat okoz a jövőre nézve.

Távolság és egészség
Az ipar azon van, hogy az élelmiszereket tartósítással, adalékokkal és más módon alkalmassá tegye a kontinenseken átívelő szállításokra, és a minél hosszabb tárolhatóságra, hogy a többi adalékot, mint a szín-, állomány, ízfokozókat ne is említsük.

(Forrás: Simonyi Borbála, Varga Géza : Ki mint vet? Kiadvány)

Távoli és helyi termelők

Fogyasztási döntéseink azért is mérlegelendők, mivel a távolról érkező termékek választása miatt a hazai termelők ellehetetlenülnek. A nemzetközi kereskedelmi egyezmények a külföldi nagyvállalatoknak, multinacionális cégeknek kedveznek, akiknek lehetőségük van termékeiket jóval az előállítási ár alatt, dömpingáron a piacra dobni. Evvel a helyi gazdálkodók megélhetése veszélybe kerül. 2004 óta hazánkban is ez zajlik. A helyi beszállítók, termelők alulmaradnak a nagy távolságokról érkező árucikkekkel folytatott versenyben, így a helyi gazdaságok, melyek friss termékekkel rövid szállítással el tudnák látni a vásárlókat tönkremennek. Ily módon azáltal, hogy mit veszünk le a boltok polcairól, hatásunk lehet a hazai termelők megmaradására és a helyi gazdasági helyzetre is.

Méltányos kereskedelem
Ha elkerülhetetlen, hogy távolról érkező terméket vásároljunk, (kávé, tea stb.) tegyük azt „méltányos módon”. Sok terméket olyan körülmények között állítanak elő a fejlődő országokban, ahol gyermekmunkát alkalmaznak, és a gazdálkodókat, munkásokat teljes mértékben kizsákmányolják, érdekeik és sokszor jogaik is alapvető módon sérülnek. Ez ellen, a tudatos fogyasztás érdekében jött létre a Fair trade (méltányos kereskedelem) nemzetközi mozgalom amely egy védjeggyel garantálja a termékek méltányos előállítását. A mozgalom célja, a termelők (általában kisparaszti szövetkezetek) munka- és életkörülményeinek a javítása, és a gyermekmunka betiltása a fejlődő országokban. Ezen kívül ösztönzik a termelőket a piacképes, jó minőségű termékek előállítására, a munka ellenértékének tisztességes megfizetésére, a helyben felhasználandó (fenntartható) fejlesztési alapok képzésére. Elsősorban a közvetítőket kiiktató, hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokat támogatják.

Miért jó a helyi termék?
Megbízható - Friss - Fenntartható

Több embernek ad munkát ( Avval, hogy a hazai termelők megélhetését biztosítjuk, a vidéket kimozdíthatjuk „a szegény rokon” szerepköréből és visszaadhatjuk a vidéki társadalom önnfentartásának egyik kulcs elemét. A tönkrement gazdálkodók, a szerepét vesztett vidéki lakosság a városok problémájává, terhévé váltak, ezért a városban élő fogyasztóknak/lakosságnak be kell látnia, a jó minőségű élelmiszer termelése mellett a helyi gazdálkodók megélhetésének támogatása az ő érdeküket is nagyban szolgálja.)

Ízletes és friss (A helyileg termelt élelmiszer ízletesebb. A természetes körülmények között beérő gyümölcs ízletesebb, mint az ún. „jól szállítható”, vagyis éretlenül leszedett és üvegházhatást okozó gázokkal (pl. metán) mesterségesen érleltetett fajták és fajok. A szállításon rengeteg időt lehet megspórolni: míg az import áru napokat, néha heteket áll raktárakban - ahol viasszal, gázzal, elektromos hűtéssel próbálják tartósítani -, addig a helyi termék frissebb.)

Kisebb környezetterheléssel, rövid szállítás („Élelmiszer kilométerek”) A földrajzi távolság lecsökkenésével a szállítás okozta szennyezés lecsökkenthető, a tartósításhoz szükséges kémiai anyagok mellőzhetőek, a minőségi, beltartalmi romlás megakadályozható a termék gyors eljuttatásával a fogyasztóhoz.

Közösség pénze helyben marad, helyi gazdaság erősödik (helyi élelmiszerláncok egyre több helyen jönnek létre világszerte, felismerve azt, hogy minél közelebb marad az élelmiszer a megtermelés helyéhez, annál nagyobb százalék jut a vételárból a gazdának illetve a régiónak. Az angol New Economics Foundation (Új Közgazdaságtani Alapítvány) tanulmányából kiderül, hogy bármilyen helyi valutát is használunk, ha helyi élelmiszerre költjük, kétszer annyi bevételhez juttatjuk a közösséget, mintha a pénzt a szupermarketben költenénk el . A fogyasztók különböző módokon, különböző helyeken szerezhetik be ezeket a termékeket. )

Termelő és fogyasztó szorosabb kapcsolata jön létre (A helyi termékek fogyasztásánál bizalmon alapuló, közvetlen gazda-fogyasztó kapcsolatok alakulhatnak ki, ahol mindkét fél együttes érdeke a jó minőség, megbízhatóság, közvetlen ismeretség. A fogyasztónak így lehetősége nyílik több információhoz jutnia az előállítással kapcsolatban, és személyes kapcsolatot kialakítani a termelővel, aki a nevét és az arcát adta az általa előállított termékhez.)

Bizalom - egészség - közösség
Hol juthatunk helyi termékekhez?

■Termelői piacon
■Gazdasági boltokban
■Bioélelmiszert árusító boltokban
■Helyi zöldséges boltokban
■Dobozrendszereken keresztül
■Fogyasztói társulás, önszerveződő csoportok által
■Termelő-fogyasztó hálózat
■Fogyasztó/ Közösség által támogatott mezőgazdálkodásból(CSA)
■Szedd magad akció!
■Termeszd magad ! Városi kert mozgalmak!


Közösség által támogatott mezőgazdaság (CSA-Community Supported Agriculture)
A termelő-fogyasztó együttműködések során, mint amilyen a közösség által támogatott gazdálkodás is, megoszlik a fogyasztók és termelők közt a kockázat és a haszon. A kapcsolat szorossága a termelők és fogyasztók elkötelezettségi szintjétől függően különböző mértékben változik. Fő célja, hogy újra összekösse az embereket az élelmiszer forrásával.
A termelő számára biztos jövedelmet jelent az állandó vásárlói kör; a fogyasztók anyagi, erkölcsi és közösségi támogatására építve képes a gazdálkodó a termelésre, az élelmiszer-előállítás folyamatára koncentrálni. Az értékesítés során nincs szüksége közvetítőre, kereskedőre. Emellett személyes, közeli kapcsolatot alakíthat ki a fogyasztókkal, akiktől állandó visszajelzést kap, illetve szorosabb kapcsolatokat és együttműködést alakít ki más gazdálkodókkal

A fogyasztók számára is számos előnnyel jár egy CSA-gazdasághoz való csatlakozás. Egyrészt friss, egészséges, biztonságos élelmiszerhez jutnak, sokszor a bolti áraknál kedvezőbben, és tisztában vannak az évszakhoz kötődő, szezonális élelmiszerfogyasztás előnyeivel. Tudják, mely gazdálkodótól és gazdaságból származik az asztalukra kerülő étel, valamint – egy közösség részeként – közvetlenül támogatnak egy helyi gazdálkodót.
Az egészséges, biztonságos élelmiszerhez jutás fő garanciája, hogy a CSA-gazdaságok főként ökológiai vagy biodinamikus gazdálkodási módszereket alkalmaznak
Az önszerveződő fogyasztói körök
Abból a célból hozzák létre családok, barátok, közösségek, hogy közösen keressék fel és szerezzék be a helyi élelmiszereket a termelőktől. Általában ezek olyan nem formális, önszerveződő közösségi csoportok, amelyek megbízható, jó minőségű élelmiszerrel szeretnék ellátni családjaikat, ezért felkeresik a gazdákat és együttesen intézik beszerzéseiket. (pl: Szatyor bevásárló közösség, Csiperke kör).
A „Szedd magad!”, „Termeszd magad!”akció!
A Szedd magad! akció Magyarországon igen elterjedt volt - szintén a fogyasztók aktív részvételével történt, és jó alkalmat ad a termelő-fogyasztó közti kapcsolat erősítésére és a fogyasztói közösség kialakulására. A legbiztosabb módja a jóminőségű egészséges élelmiszerhez jutásnak viszont ha saját kiskertet gondozunk, akár egy kis erkélyen, akár egy családok egy közös udvaron. Számos nagyvárosi közösség, család, iskolák udvarán, parkokban, közös telkeken kertészkedik együtt (Az Urban Agriculture Network (Városi Mezőgazdálkodási Hálózat szerint megközelítőleg 800 millió ember vesz részt a városi gazdálkodásokban, többségük a saját családja számára termel), alkalmat adva így a szórakozásra és közös munkálkodásra a friss levegőn. A balkonládában megbújó bazsalikomoktól a nagy zöldségeskertek ápolásáig, minden perce örömet hoz a kertészkedésnek!
Közvetlen értékesítés
Ez esetben a gazdálkodók piacán, internetes eladással, dobozrendszerek házhoz szállításával, vagy éppen a háztól való értékesítés útján a gazdaudvar hálózaton keresztül juthatnak a vásárlók jó minőségű hazai termékekhez. (Hunyadi téri termelői piac, gazdálkodó üzletén keresztül, Szociális bolt hálózat- MAGOSZ, Tájbolt hálózat, SZÖVET Élő-Tisza, Cserpes Sajtműhely boltok, Bioéléskamra, Ebio , Varga Biogazdaság, a termelő udvarán, a közeli utcán, téren, útmentén való árusítás, Kamra-túra a Homokhátságon.)
Tudtad, hogy… Kanadából indult ki a "100 mérföldes diéta" nevű mozgalom? Ennek hívei csak azt eszik és isszák meg, ami ezen a távolságon belül készült. Akik így élnek, rengeteg időt töltenek a helyi gazdák és áruk felkutatásával, és legtöbbször kiiktatják fogyasztásukból az importárukat. „Amikor egy átlagos amerikai asztalhoz ül, az étel minden összetevője átlagosan 1500 mérföldet utazott" - olvasható a mozgalom elindítóinak a honlapján. Mindeközben a mozgalom alapítói szerint helyben is megtermelhető szinte minden, amire szükségük van. (www.100milediet.org)

Tudtad, hogy a narancslé, miközben Brazíliából eljut Európába, 12.000 km-t tesz meg; áthalad különböző országokon és átesik a préselés, sűrítmény készítés, fagyasztás; újra nedvesítés és csomagolás mozzanatain!

Források: Hayes, M.(2001): Helyi élelmiszer kézikönyv. Nyitott Kert Alapítvány, Gödöllő, 20-21.p.
Simonyi b. (2005):, Ki mint vet! Kiadvány, Védegylet, Budapest

2010. december 4., szombat

2010.Nyári gasztro-emlékek - Olaszország

Olaszország, Marche tartomány, Pesaro és környéke

A Cékla a Magyar Aloe Vera!?

    Fogyassz belőle minél többet! Olcsóbb és finomabb, mint bármelyik Patikai vitamin, vagy étrend kiegészítő!
    A cékla kiváló többek között a bőrbetegségek kezelésére, fáradtság ellen, hólyagpanaszokra, keringési rendellenességekre, a klimax tüneteinek enyhítésére, májpanaszok kezelésére, menstruációs zavarokra, a nyirokrendszer zavarainak kezelésére, szempanaszokra - mint például a szemfáradás vagy szürkehályog -, szív-, és vérnyomás rendellenességeinek kezelésére, valamint vesepanaszokra egyaránt. A várandósság ideje alatt is ajánlott a fogyasztása, hiszen segít a vérképzésben. Nyersen, reszelve vagy szeletekben A cékla gyökere és levele egyaránt fogyasztható, sőt, mindkettő szinte ugyanannyi hasznos tápanyagot tartalmaz. A céklalevél nem csak egészséges, de rendkívül jól mutat a salátákban: a legtrendibb éttermek ma előszeretettel használják a lila erezetű, élénkzöld leveleket. A mézédes céklagumót legjobb, ha nyersen salátaként, vagy reszelve fogyasztod. Ha fokozni szeretnéd az ízhatást, reszelj hozzá almát vagy körtét is, így igazán ízletes vitaminpürét kaphatsz! Ha nassolnál valamit, rágcsálj szeletekre vágott céklát: segíti a vérképzést és kiváló antioxidáns.   Préseld ki a levét! A céklalé készítésére lehetőleg bio zöldséget használj. Mivel a cékla méregtelenítő hatása elég erős, így naponta 2, maximum 3 dl-rel fogyassz belőle. A frissen készített céklalé alkalmas a betegségek - nátha vagy influenza - megelőzésére is. Paradicsomlével, almával vagy egyéb frissen facsart zöldség-vagy gyümölcslével ízesítve készíts friss és egészséges koktélt magadnak és barátaidnak. Tálald köretként, főételként vagy desszertként! A céklát főzve vagy sütve rengeteg módon elkészítheted. Húsok mellé kiváló köret lehet, és ízletes leveseket, szószokat főzhetsz vagy akár édességeket is süthetsz családtagjaidnak. Lepd meg őket változatos és egészséges ételekkel! Gondoltad volna, hogy az esti vacsora végén tálalt céklás csokitortád ekkora sikert fog aratni? Mindegy hogyan, de fogyaszd! Hiszen nagyon egészséges, és láthatod, hogy az elkészítésének számtalan módja van. Használd ki a természet gyógyító ajándékait, hogy minél kevesebb időt kellejen a betegséggel foglalkoznod! Készítsd el ízlésednek megfelelően és fogyaszd megelőzés vagy a betegségek tüneteinek enyhítése céljából! 
    Kedvcsináló: egy ízletes és gyorsan elkészíthető céklasaláta recept 
    Hozzávalók: 60 dkg cékla, 3-4 db kisebb alma, 1 vöröshagyma, 2 kanál citromlé, 1 evőkanálnyi méz, 2 evőkanálnyi olívaolaj és egy kis só. 
    Így készítsd a salátát: Az alaposan megmosott céklát hámozd meg, öblítsd le, reszeld vékonyra és tedd be egy tálba. Ezután a megmosott és meghámozott almát és vöröshagymát is reszeld hozzá, sózd meg, add hozzá a citromlevet, olíva olajat és a mézet. Forgasd össze alaposan az alapanyagokat, majd hagy hűlni néhány órát. Önmagában is fogyaszthatod, de ízletes köret lehet frissen elkészített sült mellé is. Bolondítsd meg egy kis sajttal: sült cékla és kecskesajt saláta Hozzávalók: tisztított bébi cékla, olíva olaj, néhány gerezd fokhagyma, csipetnyi só, kevés céklalevél, aprított kecskesajt. Előkészítés: vágd le a cékla szárát, a levágott leveleket pedig tedd félre, mert később majd fel tudod használni. A céklát néhány gerezd fokhagymával együtt tedd be egy lábasba, szórj rá egy kis sót, önts rá egy kis olíva olajat, és párold meg. Ezután az egészet tedd be egy sütőbe, és 180 fokon süsd puhára. A kicsorduló céklalevet önts át egy tálba és add hozzá pépesítve a fokhagymát. Egy kis extra szűz olíva olajjal önts fel a levet. 
    A saláta összeállítása: hámozd meg a céklát, de ha lehet, még melegen, mert úgy könnyebb. Vágd apró falatokra, add hozzá a sajt darabokat, díszítsd a levágott céklalevéllel, majd az egészet öntsd le az elkészített lével. Ízletes előételként vagy köretként egyaránt fogyaszthatod. Forrás: Irén Gerőcsné Czeglédy - egy öko-témájú levelezőlistán kaptam. 

Idénynövények - december

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...